Ez a franciaországi eseményekre levetítve annyit jelentett, hogy a McLaren-Mercedes brit titánja kiesett a győzelemre esélyesek közül, hiszen legjobb esetben is csak a 11. helyről rajtolhatott, onnan nyerni pedig nem lett volna piskóta, még Hamiltonnak se. Főleg, hogy a mezőnyben ott volt a mindenkor veszélyes Ferrari, és az első győzelmétől doppingolt BMW Sauber.

Legalább is a futam előtt így okoskodtak a legtöbben. A Ferrari nem is hazudtolta meg önmagát, és remekül kezdett már a szabadedzéseken is, ám a BMW Sauber roppant gyengének tűnt.

Az első nap után még nem gyanakodott senki komolyabb formahanyatlásra, hiszen eddig sem a pénteki formája volt világverő a német-svájci alakulatnak, de amikor a szombati időmérőn Nick Heidfeld csak kínkeserves erőlködés árán került be a 2. etapba, már sejteni lehetett, hogy ez a hétvége nem a Kanadában taroló csapatról fog szólni.

Ott volt viszont a Renault! A francia márka hazai pályán mindent elkövetett annak érdekében, hogy emlékezeteset alkosson. Ez a 2. és a 3. szabadedzésen sikerült is, előbbit Fernando Alonso, utóbbit Nelsinho Piquet nyerte meg. A Renault az időmérőn sem adta sokkal alább, Alonso a 4. helyet csípte el.

Ilyet persze már láttunk korábban is, hiszen a gárda szempontjából legalább ennyire fontos Spanyol Nagydíjon, vérmes szurkolói előtt ugyancsak brillírozott a kétszeres világbajnok. Barcelonában azonban a futamon hamar kiderült, hogy a Renault tankja félig volt, és nem kellett hozzá nagy szaktudás, hogy megállapítsuk, most is hasonlóról lehetett szó.

A kvalifikáción egyébként a Ferrari külön kategóriát képviselt, a vörösök roppant meggyőzőek voltak, a többiek nem tudták velük tartani a lépést. A Massa-Räikkönen különcsatát a finn nyerte, egyetlen gyors kör elég volt neki az utolsó etapban ahhoz, hogy megszerezze a Ferrari 200. pole pozícióját a Forma-1-ben.

Ezek után nem is lehetett kétséges, hogy amennyiben az olaszokra a versenyen csak a legritkább esetekben lecsapó technika ördöge szabadnapot vesz ki az idei Francia Nagydíj napján is, akkor nem lesz ember, aki megakadályozza Räikkönent és Massát a kettős győzelemben.

Csakhogy vasárnap reggel esett, és jó esély volt arra is, hogy a futam alatt is lesz egy-két zápor. Esőben pedig ugye bármi megtörténhet, ami kissé sarkítva annyit jelent, hogy Magny-Cours-ban akár még a váltócseréje miatt az utolsó sorból induló Rubens Barrichello is nyerhetett volna.

Erre végül nem került sor, sőt, az esőgumikat sem kellett kicsomagolni, ugyanis vasárnap délutánra jobbra fordult az időjárás, legalább is nem esett, pedig a derék meteorológusok 20 percenként esőt harangoztak be. Na, de menjünk csak szép sorjában!

Az első rajtsor tehát a Ferrarié lett, normál esetben pedig Hamilton indulhatott volna mögülük, ám a már ismert okok miatt a brit 10 hellyel hátrébb került. Így Alonso állhatott be Räikkönen Ferrarija mögé, mellette pedig Jarno Trulli foglalhatott helyet. Az 5. kockát ideig-óráig Heikki Kovalainen birtokolta, ám végül a másik McLaren sofőrje is zsebre tehetett egy büntit, neki 5 pozícióval kellett hátrébb felsorakoznia. Ennek oka az volt, hogy a versenybíróság szerint a finn a kvalifikáción feltartotta Mark Webbert más kérdés, hogy az előtte-mellette poroszkáló Nakadzsima Kazuki miatt nem is nagyon tudott volna hová félrehúzódni. A japánt, aki legalább annyira akadályozta Webbert, egyébként még csak szóbeli figyelmeztetésben sem részesítették.

Így az igencsak szürkének tűnő BMW Sauberrel Kubica került az 5. rajtkockába, majd a két Red Bull Racing és az eddigi legjobb rajthelyét megszerző Nelsinho Piquet következett, bár a brazil újonc esetében a kép csalóka, hiszen abból profitált, hogy a mclarenes kontingens hátramenetbe kapcsolt.

Mivel a McLarenek ilyen-olyan okok miatt már a futam előtt elszálltak, a BMW Sauber pedig igencsak haloványnak tűnt, ezért a 18. Magny-Cours-ban megrendezett futam előtt akár már ki is lehetett volna osztani a ferrarisoknak az első két helyezettnek járó díjat. Persze ilyet esze ágában sem volt megtenni senkinek, de tény, papíron senki nem volt, aki veszélyt jelentett volna a vörösökre.

A futam első köreinek képe alapján nem lett volna óriási baklövés, ha előrehozott díjátadót tartanak, ugyanis a Ferrari már a rajt pillanatában elszakadt üldözőitől, Räikkönen és Massa továbbra is más dimenzióban autózott.

Mögöttük a Trulli, Alonso, Kubica hármas az egymás közti sorrend kialakításával foglalatoskodott, és ez csempészett némi látványosságot a játékba.

Lewis Hamilton a büntetése ellenére úgy gondolta - nagyon helyesen -, hogy neki az élmezőnyben van a helye, ezért kettőzött erővel kezdett a felzárkózásba. Sebastian Vettel előzése közben - a mclarenesek szerint előzés után - azonban levágta az egyik sikánt. A versenybírók, akik úgy vélték, hogy a brit jogtalanul szerzett előnyt, hamarosan el is rendelték, hogy át kell gurulnia a bokszutcán. Miután Hamilton teljesítette a nehezen emészthető büntetést, újra a 13. helyet foglalhatta el. Ezek után csoda, hogy egyáltalán volt kedve versenyezni.

Az előzési manőverről, és a büntetésről, illetve annak jogosságáról persze lehet vitatkozni, de Hamilton válláról sem vehetjük le a felelősséget teljesen. Tudnia kellett volna ugyanis, hogy az ilyen eseteket nagyon szigorúan veszik. Levágta a kanyart, és biztosan ő és csapata is tisztában volt azzal, hogy nem volt megkérdőjelezhetetlen az eset. Ha kicsit higgadtabban gondolkodik, visszaengedi Vettelt, akit minden bizonnyal már a következő előzési ponton tisztán is lehagyhatott volna, és akkor nincs miről beszélni.

Persze történt ami történt, Hamilton ezzel pedig végleg elvágta magát a pontszerzéstől. Az élen közben semmi sem változott, Räikkönen magabiztos előnnyel vezetett Massa előtt, aki mögött a többiek egyre inkább leszakadtak.

Piquet végig remekelt

A középmezőnyben meglepően jól teljesített az erőre kapó Renault újonca, Nelsinho Piquet ugyanis körökön keresztül maga mögött tudta tartani a Hamiltont (mindez még a brit büntetése előtt történt). A fiatal brazil igyekezete persze érthető volt, hiszen az eddigi futamokon nem kápráztatta el a vezetőséget, ha pedig Franciaországban, a Renault-vezérkar előtt is lebőg, nem sok jóra számíthatott volna. Na, erről most azonban szó sem volt, hiszen jól kezdett, és jól is folytatta.

A taktikák megosztottsága miatt (többen egy kiállásra rendezkedtek be) a mezőny igencsak összekeveredett az első tankolások után. Az élen a helyzet annyiban változatlan maradt, hogy Räikkönen vezetett Massa előtt. A 30. kör tájékán azonban meglepő jelenséget tapasztalhatott a nagyérdemű, a vb-címvédő négykerekűje elkezdett lassulni. Olyannyira, hogy Massa percek alatt lefaragta hátrányát, és könnyedén el is lépett a finn mellett. Az okokra is hamar fény derült, ugyanis egy közeli felvételen látni lehetett, amint a jobb oldali kipufogócsonk papírzászló módjára lobog a levegőben. Ez eleve teljesítménycsökkenést okozott, nem beszélve arról, hogy az a kis acéldarab jelentős amortizációba kezdett az autó hátulján.

Azt leszámítva, hogy a kipufogódarab bármikor leszakadhatott volna, és emiatt akár ki is inthették volna a pilótát, más miatt nem kellett aggódniuk, hiszen Kiminek akkora előnye volt a Jarno Trulli által felvezetett mezőnnyel szemben, hogy hiába volt egy másodperccel is lassabb, tartani tudta a 2. helyet. A második kiállásnál a szerelők csak rápillantottak a sérült területre, hibajavításra nem vállalkoztak.

Miután már mindenki letudta tervezett egy vagy két tankolását, kezdett körvonalazódni az esetleges végeredmény. Ekkor azonban jó 10 körrel a leintés előtt néhány csepp eső hozta a frászt mindenkire. Komolyabb zuhé azonban nem lett, még csak a száraz gumikat sem kellett lecserélni, bár néhol igencsak csúszóssá vált az aszfalt 1-2 kör erejéig.

A dobogó legalsó fokáért igen komoly harc alakult ki Trulli, az időközben nagyszerűen előre nyomuló Kovalainen, valamint Kubica közt. A pozícióharc nem hozott eredményt, minden maradt a régiben.

Közben az utolsó két pontszerző helyen a két Renault haladt, és köztük aztán tényleg nem volt harc, mégis helyet cserélt a két autó! Alonso ugyanis az egyik lekörözendő pilóta miatt kissé elfékezte magát, így a mögötte loholó Piquet megelőzhette. A kis Nelson ezzel megszerezte első F1-es pontjait, ugyanis a leintésig már Alonso sem gyötörte meg az újoncot.

A kockás zászló előtt Felipe Massa haladt el elsőként, a brazil az első, aki idén 3 futamgyőzelmet ünnepelhet, és így az sem meglepő, hogy átvette a vezetést összetettben is. A második hely Räikkönené lett, aki jócskán lemaradva, de célba ért a nem éppen tökéletes Ferrarival. Az olaszok tehát 2007 után ezúttal is dupláztak Franciaországban.

Trulli öröme határtalan volt

A dobogóra a 34 éves Jarno Trulli állhatott még fel, a Toyota remek szezont fut eddig. Az olasz, akitől olvasóink is kérdezhetnék, legutóbb 2005-ben volt hivatalos a pódiumra, akkor Barcelonában szintén harmadik lett. A japán márka sem volt túl gyakori vendég a pezsgőzésnél az utóbbi időben, legutoljára 2006-ban, Ralf Schumacher révén Ausztráliában szereztek egy 3. helyet. Az időzítés ráadásul nagyszerű volt, hiszen a csapat ezen a hétvégén tisztelgett egykori csapatfőnöke, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Ove Andersson előtt.

Negyedikként Kovalainen futott be Kubica előtt. A lengyel szerényebb teljesítményének köszönhetően összetettben visszaesett a 2. helyre, és jó kis Ferrari-szendvicsbe került, hiszen Massa mögött, és Räikkönen előtt foglal helyet, a Brit Nagydíjig mindenképpen. A BMW Sauber sofőrje egyébként már az egymást követő 7. futamon is pontot szerzett, ez pedig rekordnak számít a maga nemében az idei mezőnyben.

A hárompontos 6. helyet Mark Webber szerezte meg a Red Bull Racingnek, a maradék pontokon pedig mint az már fentebb kiderült, a Renault-k osztoztak.

Hamilton végül 10. lett, így egymást követő 2. versenyét is lenullázta, és főként ennek köszönhető, hogy összetettben is visszacsúszott a 4. helyre.

Nick Heidfeld is pont nélkül maradt, ami a kanadai produkció tükrében meglepő és legalább annyira kiábrándító is. A futamon egyébként Jenson Button kivételével mindenki célba ért.

Folytatás két hét múlva Nagy-Britanniában, Silverstone-ban, ahová a Ferrari utazhat előnyben, de a pálya inkább az ezüstnyilaknak fekszik. Lewis Hamiltonon viszont óriási nyomás lesz, bármennyire is megpróbálja majd magától elhessegetni ezeket a gondolatokat. Britként hazai pályán két szörnyű futam után kell bizonyítania, ráadásul a csapat számára is ez lesz az idény hazai versenye. Igen magasan van a léc, ami egyelőre rezeg is, bár ettől függetlenül még simán át lehet ugrani, Hamilton képes rá.

De hogy mennyire nem lesz egyszerű dolga, azt az is bizonyítja, hogy tavaly a Ferrari belerondított a wokingiak ünnepébe, hiszen Kimi Räikkönen nyert a két McLaren előtt.

Francia Nagydíj 2008. június 22. vasárnap
Végeredmény
1.		Felipe Massa [Ferrari]	1ó31:50.245	10 pont
2.		Kimi Räikkönen [Ferrari]	+ 17.984	8 pont
3.		Jarno Trulli [Toyota]	+ 28.250	6 pont
4.		Heikki Kovalainen [McLaren-Mercedes]	+ 28.929	5 pont
5.		Robert Kubica [BMW Sauber]	+ 30.512	4 pont
6.		Mark Webber [Red Bull Racing]	+ 40.304	3 pont
7.		Nelsinho Piquet [Renault]	+ 41.033	2 pont
8.		Fernando Alonso [Renault]	+ 43.372	1 pont
9.		David Coulthard [Red Bull Racing]	+ 51.021
10.		Lewis Hamilton [McLaren-Mercedes]	+ 54.538
11.		Timo Glock [Toyota]	+ 57.700
12.		Sebastian Vettel [Toro Rosso]	+ 58.065
13.		Nick Heidfeld [BMW Sauber]	+ 1:02.079
14.		Rubens Barrichello [Honda]	+ 1 kör
15.		Nakadzsima Kazuki [Williams]	+ 1 kör
16.		Nico Rosberg [Williams]	+ 1 kör
17.		Sébastien Bourdais [Toro Rosso]	+ 1 kör
18.		Giancarlo Fisichella [Force India]	+ 1 kör
19.		Adrian Sutil [Force India]	+ 1 kör
Leggyorsabb kör
		Kimi Räikkönen [Ferrari]	1:16.630 (16.kör)
Kiesők
20.		Jenson Button [Honda]	18. kör